Takarék Kereskedelmi Bank Főoldal
Nyomtatási nézet

Kérdések az ingatlanlízingről

Mit kell tudni a lízingről?

A pénzügyi lízing egy finanszírozási technika, mely hazánkban egyre keresettebb. A pénzügyi lízingről az itt elérhető Általános tájékoztatónkban megtalálja a legfontosabb információkat.

Miben tér el a lízing a jelzáloghiteltől?

A legfontosabb különbség, hogy pénzügyi lízing esetén a finanszírozó tulajdonjogot alapít az ingatlanon nem zálogjogot. Ezzel együtt zárt végű pénzügyi lízing esetén a lízingbevevő is megjelenik az ingatlan tulajdoni lapján, mert tulajdonjog fenntartással történő eladás ténye kerül a nevére bejegyzésre. Ez biztosítja, hogy a futamidő végén az utolsó törlesztő részlet megfizetése után az ingatlan átírása a lízingbevevő nevére megtörténjen.

Lízing esetén nem lesz az ingatlan a nevemen?

A pénzügyi lízingszerződés célja, hogy legkésőbb a futamidő lejártával, a szerződésben meghatározott feltételek teljesülése esetén a Lízingbe vevő az általa kiválasztott Ingatlan- Lízing tárgy- tulajdonjogát megszerezze.

Bár az ingatlan az adásvétel következtében a Lízingbe adó tulajdonába kerül, zárt végű pénzügyi lízing esetén a Lízingbe vevő javára a tulajdonjog fenntartással történt eladás ténye az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetésre kerül. Tehát a Lízingbe vevő (ügyfél) megjelenik az ingatlan tulajdoni lapján. Emellett ő van birtokon belül, így jogosult használatára, bérbeadására, de fizetnie kell a az ingatlan felmerülő költségeit és terheit.

A tulajdonjog hogy kerül a nevünkre bejegyzésre a futamidő végén?

Zárt végű pénzügyi lízing (használt lakóingatlan vásárlása,/szabadfelhasználás/hitelkiváltás) esetén a Lízingbevevő javára tulajdonjog fenntartás kerül bejegyzésre a földhivatali nyilvántartásba, így a Lízingbe vevő tulajdonszerzése a Lízingszerződésben rögzített összes fizetési és egyéb feltétel teljesülése esetén automatikusan megtörténik.

Nyílt végű pénzügyi lízing esetén a Lízingbe vevő jogosult harmadik személy tulajdonszerzése tekintetében vevőkijelölésre. Ez alapján történik a tulajdonjog bejegyzése.

Bérbe adhatom a lízingelt ingatlant?

A Lízingbe adó hozzájárulásával igen. Gyakori esete a lízingnek, amikor kifejezetten befektetési (bérbeadási) céllal történik az ingatlan vásárlása.

Mint Lízingbe vevő értékesíthetem a lízingtárgy (fedezeti) ingatlant?

Igen. Szükséges, hogy a Lízingbe vevő az ingatlan értékesítésére irányuló szándékát a Lízingbe adónak bejelentse. Ezt követően egyedi elbírálás után dönt a Lízingbe adó, hogy a Lízingtárgy értékesítéséhez hozzájárul e. Hozzájárulása esetén az értékesítésből befolyt vételárat a Lízingbe adó a Lízingszerződésből eredő összes tartozásra elszámolja és a fennmaradó többletet elutalja a Lízingbe vevő részére. Tehát a Lízingbe adó, csak a követelés erejéig jogosult a vételárból részesülni.

Mérlegelni kell azonban azt is, hogyha az értékesítésből befolyt összeg a Lízingbe vevő Lízingszerződésből eredő összes tartozását nem fedezi, akkor a Lízingbe vevőt a különbözet erejéig helytállási kötelezettség terheli.

Visszafizethető-e a lízing a futamidő lejárta előtt?

Igen. A lízing hasonlóan a hitelekhez lejárat előtt visszafizethető. Törvényi szabályozás alapján fogyasztóknak (magánszemélyeknek) nyújtott finanszírozás esetén a díj alapesetben az aktuális fennálló tőketartozás (előtörlesztett összeg) 1%-a, illetve a Kondíciós listában meghatározott kivételek esetén 2%-a, és a törlesztés megtehető a finanszírozás devizanemében is.

Futamidő során van-e lehetőségem a normál havi törlesztés fölötti nagyobb összegű törlesztésre?

Igen. Ami a meglévő szerződés módosításával jár és az aktuális hirdetmény szerint szerződésmódosítási díjat kell fizetni érte.

Teljesíthetem-e az aktuális havi törlesztéseimet a finanszírozási szerződés devizanemében?

Alaphelyzetben a havi törlesztéseket társaságunk zárt végű lízing esetén HUF csoportos beszedési megbízással szedi be, míg nyílt végű lízing esetén „gereble” megbízással, de emellett ügyféligény esetén lehetőség van devizás törlesztésre.

Fizetési késedelemről kapok-e tájékoztatást?

A havonta kiküldésre kerülő havi lízingdíj fizetési értesítő levélben értesülhet első körben az esetlegesen fennálló lejárt fizetési kötelezettségéről. A fizetési nehézségek esetén ajánlott lehetőségekről, valamint a behajtás folyamatáról itt talál tájékoztatást.

Mi történik az ingatlannal az Ügyfél, Lízingbe Vevő halála esetén?

Ügyfelünk sajnálatos elhalálozása esetén Üzletszabályzatunk értelmében a Lízingszerződés megszűnik és a szerződésből eredő valamennyi követelés lejárttá és esedékessé válik.

Lízingbe vevő elhalálozása esetén Társaságunk kialakult gyakorlata, hogy követelését a hagyatéki eljárásban hitelezői igényként bejelenti. A hagyatéki eljárás lefolytatását követően Társaságunk felveszi a kapcsolatot az igazolt örökössel és lehetőséget ad számára a kötelembe való belépésre, szerződésmódosítás keretében.

Ha az örökös nem kíván a kötelembe belépni, akkor a Lízingbe adó által a hagyatéki eljárásban hitelezői igényként bejelentett követelésekért a hagyaték erejéig, mint az örökhagyó jogutódja, felelősséggel tartozik. Ezzel együtt, amennyiben az ingatlan értéke meghaladja a követelés értékét, úgy a az értékesítés és elszámolási különbözet az örökösöket illeti meg.

Mi történik az ingatlannal, ha a Lízingbe adó csődöt jelent?

Mindenek előtt hangsúlyozni kell, hogy a Takarék Ingatlanlízing a Takarék Bankcsoport tagjaként a PSZÁF által ellenőrzött keretek között stabilan működik.

A bíróság a felszámolási eljárás lefolytatására felszámolót rendel ki, aki felméri a gazdálkodó szervezet vagyonát és a vele szemben támasztott követeléseket. A felszámoló az eljárás alatt köteles gondoskodni az adós vagyonának megóvásáról, megőrzéséről. Az adós követeléseit esedékességkor behatja, igényeit érvényesíti és vagyonát értékesíti.

A törvény értelmében a felszámoló jogosult a lízingszerződést ugyan úgy mint a Lízingbe adó felmondani. Ebben az esetben a lízingtárgy visszaadásakor a Lízingbe adóval ugyan úgy mint normál esetekben el kell számolni. A visszavett Lízingtárgy visszaadáskori piaci értéke pedig beszámításra kerül az adós gazdálkodó szervezet még meg nem fizetett tőke és kamatfizetési kötelezettségébe.

Ha a felszámoló nem mondja fel a Lízingszerződést, és a futamidő letelik a felszámolási eljárás befejezése előtt, akkor a befolyó lízingdíj részletek a felszámolás hatálya alá tartozó vagyon részét képezik, és a Lízingtárgy sem kerül vissza a Lízingbe adó birtokába. A futamidő lejártakor a Lízingbe vevő megszerzi annak tulajdonjogát.

Mely jogszabályok biztosítják, hogy a lízing úgy működik, mint egy jelzáloghitel?

2009. évi CLXII. törvény a fogyasztónak nyújtott hitelről:
A törvény szabályait a fogyasztónak nyújtott hitelre és pénzügyi lízing konstrukcióra kell alkalmazni azzal, hogy ahol a törvény hitelt említ, ott pénzügyi lízinget, ahol törlesztőrészletet említ, ott pedig lízingdíjat kell érteni. A jogszabály részletesen szabályozza a hitelre vonatkozó kereskedelmi kommunikációt, a hitelszerződést megelőző fogyasztói tájékoztatást, a leendő adós hitelképességének a vizsgálatát, a hitelszerződés formai és tartalmi követelményeit, valamint a hitelköltségek módosítására vonatkozó tájékoztatási kötelezettséget.

2011. évi LXXV. törvény a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről:
E törvény lehetőséget biztosít a deviza alapú ingatlan lízinggel rendelkező fogyasztók számára az árfolyamrögzítés igénybe vételére. Az árfolyamrögzítéses konstrukcióban a tényleges és a rögzített árfolyamon számolt törlesztőrészletek közötti különbséget az árfolyamrögzítés időszakában ún. gyűjtőszámlán, kétfelé bontva tartják nyilván a pénzügyi intézmények. Erre vonatkozóan a Hitelező ún. gyűjtőszámlahitel keretszerződést köt az adóssal. A rögzített árfolyam alkalmazásánál mind a tőketörlesztésre, mind pedig a kamatfizetésre vonatkozóan havonta kiszámítják az aktuális piaci és a rögzített árfolyam közötti különbözetet, és ez az árfolyamkülönbözet kerül a gyűjtőszámlára. Az aktuális törlesztőrészlet tőkerészének árfolyamkülönbözete az Adóst terheli. A kamatfizetésre vonatkozó árfolyamkülönbözet megfizetése pedig az Államot terheli (ez az ún. „mentesített követelésrész”).

361/2009.(XII.30.) Korm. rendelet a körültekintő hitelezés feltételeiről és a hitelképesség vizsgálatáról
A rendelet értelmében a pénzügyi intézménynek – ideértve annak közvetítőjét is - még a hitelképesség vizsgálatát megelőzően át kell adnia a hiteligénylő ügyfél részére a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által készített tájékoztatót a túlzott eladósodottság kockázatairól.

A szabályozás szerint a pénzügyi intézmények nem nyújthatnak hitelt kizárólag a hitelkockázati fedezet - pl. a fedezetül felajánlott ingatlan értékének - figyelembevételével, illetve a természetes személy hitelképességét, illetve hitelezhetőségét minden egyes hitelbírálatkor meg kell vizsgálniuk. Saját szabályzatukban rögzíteniük kell, hogy kiknek, milyen feltételekkel nyújtanak hitelt, mit vesznek figyelembe jövedelemként, milyen igazolások, nyilatkozatok meglétét teszik kötelezővé a hitelfelvételhez. A hitelnyújtónak figyelembe kell venni a hitelezhetőségi limit meghatározásakor a természetes személy összes ismert hiteltartozását, amely a hitelnyújtóval vagy más hitelnyújtóval szemben áll fenn.

A rendelet szerint a kihelyezett hitel aránya forint alapú hitel esetében a fedezetként felajánlott ingatlan értékének legfeljebb 75 százaléka lehet, pénzügyi lízingnél 80 százalék. Euró alapú hitel esetében az ingatlan forgalmi értékének 60 százaléka, pénzügyi lízing esetén 65 százalék. Más devizahitel esetében pedig 45 százalék, pénzügyi lízingnél 50 százalék lehet az arány.

83/2010. (III.25.) Korm. rendelet a teljes hiteldíj mutató meghatározásáról, számításáról és közzétételéről:

A THM, azaz a teljes hiteldíj mutató, amelyet nemcsak a fogyasztási kölcsönöknél, hanem a jelzáloghiteleknél is alkalmazni kell, sőt a vonatkozó jogszabály értelmében a pénzügyi lízing esetén is alkalmazandóak.

A THM egyéves időszakra vetített százalékos érték, és mint ahogyan a neve is jelzi, a hitel teljes díját mutatja meg, azaz gyakorlatilag minden olyan költséget tartalmaz, amelyet a pénzügyi intézménynek a tőkén felül az adósnak fizetnie kell. Minél alacsonyabb a THM, annál kedvezőbb a fizetendő teljes hiteldíj, vagyis annál olcsóbb a kölcsön.

A THM tartalmazza a hitelszerződés kapcsán fizetendő összes díjat (kamatot, díjat, költséget, jutalékot, adót), valamint a hitelhez kapcsolódó járulékos szolgáltatások költségeit, ha a hitelező számára ismertek, továbbá a szolgáltatás igénybevételét a hitelszerződés megkötéséhez a hitelező előírja.

A THM kiszámításánál azt kell figyelembe venni, hogy a hitel a szerződésben foglaltaknak megfelelően (pl. az adott futamidő alatt) teljesül.

Magatartási Kódex a lakosság részére hitelt nyújtó pénzügyi szervezetek ügyfelekkel szembeni tisztességes magatartásáról:

A Magatartási kódex célja, a lakossági hitelezők és hitelfelvevők közötti nélkülözhetetlen bizalom megerősítése. Ennek keretében a Kódexhez csatlakozó intézmények, közöttük a Takarék Ingatlanlízing Zrt. is vállalják, hogy átlátható és felelős magatartást tanúsítanak ügyfeleikkel szemben a hitelnyújtást megelőző időszakban, a felvett hitelek teljes futamideje alatt, továbbá a fizetési nehezségek felmerülése esetén követendő eljárásaikban.

A Kódex követendő elveket és szabályokat fogalmaz meg a felelős hitelezésre, a szerződéskötés előtti hitelezői magatartásra, a szerződési feltételek futamidő alatti egyoldalú módosítására az ügyfelek fizetési nehézségének kezelése esetén alkalmazandó eljárásokra, valamint a végrehajtási eljárások előtt és alatt alkalmazandó felelős hitelezői magatartásra vonatkozóan.

A kódexben rögzített követendő alapelvek az Átláthatóság elve (az ügyfelek és minden piaci szereplő számára) amely magában foglalja többek között közérthetőséget, transzparencia fokozott érvényesítését,a szükséges információk hozzáférhetőségének biztosítását; a Szabályelvűség, amely jelenti a jogszabályoknak és a jó gyakorlatot segítő elvárásoknak megfelelő eljárás szabályzatokban történő rögzítését a hitelezők által; valamint a Szimmetria elve, amelynek értelmében – nem csak a kedvezőtlenül, hanem a kedvezően változó körülmények is átvezetésre kerülnek a ügyfelek költségeinél (= a hitelterhek csökkenése).

Mi lízing jelenlegi bírói gyakorlata?

Bár a lízingszerződések atipikus, vegyes szerződések, amely nevesítve, külön szabályozva a Ptk-ban nem jelennek meg, ez nem jelenti azt, hogy az ilyen szerződéseket a bírói gyakorlat nem ismeri, vagy nem foglalkozott volna vele. Már 1991-ben is (BH1991.357) találhatunk olyan bírósági határozatot, amely a lízinggel foglalkozik. Ekkor is felismerték annak atipikus jellegét, és kimondták, hogy az egyes díjrészletek tekintetében az elévülés fogalmilag kizárt. Egy következő határozat pedig arra hívja fel a figyelmet, hogyha a lízingbe vevő a teljes lízing díjat még a lízingtárgy átadása előtt kifizeti, akkor nem lehet lízingszerződésről beszélni, hiszen pénzügyi lízing esetén hitelnyújtásról van szó.(BH 19994.97)

A bíróság foglalkozott a lízingdíj természetével is: (BH1996.257) amely valamely dolog-lízingtárgy- meghatározott időre szóló használatának ellenértéke valamint a maradványértékellenében a tulajdonjog átengedése fejében együtt járó ellenértéke, valamint a BDT2007.1666. sz. határozatban azt is kimondják, hogy a lízingdíj a tulajdonjog megszerzésének ellenértékén túlmenően magában foglalja a hitel törlesztésének és a használat díjának összegét is.

A bírói gyakorlat kimunkálta az operatív ás pénzügyi lízing elhatárolásának elemeit is a BDT2000.207 sz. határozatban: operatív lízing esetén a cél nem a tulajdonszerzés, hanem a tartós használat, és ilyen esetben a szerződés tárgya a lízingbe adó könyveiben kerül kimutatásra, míg pénzügyi lízing esetén a lízingbe vevőnél.

Ugyanígy foglakozott és megkülönböztette a bíróság a pénzügyi lízinget az adásvétel egyik különös nemétől a részletre vételtől. (BDT2000.205) A lízingszerződés jellemzője, hogy a lízingbe vevő a futamidő végén szerezhet tulajdont, míg a határozatban kérdéses ügyben a felek úgy rendelkeztek, hogy a szerződés aláírásának napján a tulajdonjog a vevőre szált. Önmagában az elidegenítési és terhelési tilalom kikötése nem befolyásolta jelen ügyben a szerződés adásvételi jellegét.

A BDT2011.2553 sz. határozat a kárveszély viselésével foglalkozik. Így a bírói gyakorlat lízingszerződésekre vonatkoztatva is megerősítette a Ptk. rendelkezéseit, így azt, hogy a dolog elpusztulásának vagy értékcsökkenésének veszélyét a lízingbe vevő viseli, és lízingdíj fizetési kötelezettsége fennmarad akkor is, ha a lízingtárgyat rajta kívül álló okokból nem használhatja.

Összességében elmondhatjuk hogy a lízingszerződés - a Legfelsőbb Bíróság fogalom meghatározása értelmében - tehát olyan atipikus, vegyes szerződés, amely az adásvétel, a bérlet és a pénzkötelmek (hitel) elemeit egyaránt hordozhatja. Pénzügyi lízing esetén a lízingbeadó a lízing tárgyának beszerzéséhez fedezetet nyújt, a futamidő alatt pedig a lízingtárgy a lízingbe vevő bérletébe/használatába kerül. A szerződő felek a futamidő végére a lízingtárgy sorsáról (a lízingbe vevő megszerzi-e annak tulajdonjogát avagy sem, a tulajdonjog megszerzésének módja) különféleképpen állapodhatnak meg,(AVÉ 2011/9.) valamint a BDT2000.204. sz. határozat még kiemeli, hogy pénzügyi lízingszerződés esetében - annak előzményeként, az eredeti adásvétel feltételeit, így a vételár összegét a későbbi lízingbevevő alakítja ki, a lízingbeadó a lízingbevevő által megadott feltételek szerint, a megjelölt vételáron vásárolja meg a lízingtárgyat, és a lízingbeadó lényegében „finanszírozó” szerepet vállal, vagyis az adásvételi szerződés megkötésekor a  (későbbi) lízingbevevő megbízása, utasításai szerint jár el.

Felügyeleti tájékoztató - Elszámolási és forintosítási tudnivalók

Kérdése van?

Hívjon minket bármikor

Hívjon minket bármikor

061 461 6040

Bankfiók és ATM kereső

Termelőeszköz Lízing

Ismerje meg Agrárlízing, Teherjármű és Buszlízing, Termelőeszköz lízing, valamint Gépjárműlízing termékeinket.

Részletek