Takarék Kereskedelmi Bank Főoldal
Nyomtatási nézet

Adózási és illeték szabályok

ÁFA, Illeték, SZJA és Társasági adó a pénzügyi lízingben

ÁFA


A lízingügyletek áfa-rendszerbeli megítélése attól függően alakul, hogy zárt vagy nyílt végű lízingügylet valósul-e meg. A zárt végű lízinget termékértékesítésként, a nyílt végű lízinget pedig szolgáltatásnyújtásként kezeli a jogszabály. (Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Áfa törvény.) 10. § a) pont, 13. § (1) bekezdés).

Zártvégű lízing (termékértékesítés)


Az Áfa törvény 10. § a) pontja alapján termék értékesítésének minősül a termék birtokbaadása olyan ügylet alapján, amely a termék határozott időre szóló bérbeadásáról vagy részletvételéről azzal a kikötéssel rendelkezik, hogy a jogosult a tulajdonjogot legkésőbb a határozott idő lejártával, illetőleg az ellenérték maradéktalan megtérítésével megszerzi.

Azáltal, hogy a zárt végű lízingügyleteknél az Áfa törvény 10. § a) pontja alapján már a birtokbaadás ténye termékértékesítésnek minősül, a birtokbaadás időpontja lesz a teljesítési időpont. A birtokbaadáskor áll be a teljes tőkerész vonatkozásában a lízingbeadó forgalmi adó fizetési kötelezettsége, a későbbiekben a fizetendő lízingdíjakat általános forgalmi adó már nem terheli. A bizonylatolás egyetlen Áfa törvény szerinti számla kibocsátásával történik, a további kifizetések tekintetében nem kell számlát kiállítani. Zárt végű lakáslízing során eltérően alakul az áfa fizetési kötelezettség új és használt lakás lízingelése esetén. Amennyiben új lakás a lízingügylet tárgya a lízingbeadó minden esetben köteles áfás számlát kiállítani. Amennyiben azonban használt lakás a lízingügylet tárgya főszabály szerint a lízingbeadó áfát nem tartalmazó számlát állít ki, kivéve, ha a lízingbeadó az adómentesség helyett áfa fizetési kötelezettséget választott.

Nyíltvégű lízing (szolgáltatásnyújtás)


A nyílt végű lízing ügylet elején még nem tudható biztosan, hogy a későbbiekben történik-e tulajdonszerzés, ezért termékértékesítés címén az ilyen típusú ügylet nem adóztatható. Ekkor az Áfa törvény 13. § (1) bekezdése alapján szolgáltatásnyújtásnak tekintendő ügylet. Az Áfa törvény 2008. január 1-jétől hatályos szabályai alapján a bérleti szerződésen alapuló jogviszony mellett minden olyan ügylet bérbeadásnak (bérbevételnek) minősül az áfa rendszerében, amelynek tartama alatt a jogosult az ellenérték egészét vagy túlnyomó részét a termék időleges használatáért téríti vagy téríteni köteles a kötelezettnek (Áfa törvény 259. § 4. pont).

A bérleti jogviszony ilyen fogalmi meghatározása szerint a tulajdonjog átszállást nem automatikusan eredményező nyílt végű lízingügylet általános forgalmi adózási szempontból bérbeadásnak tekintendő.

Az Áfa törvény 58. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha a felek részletfizetésben vagy határozott időre szóló elszámolásban állapodtak meg, teljesítés az ellenérték megtérítésének esedékessége, amelyre az adott részlet vagy elszámolás vonatkozik.

A szolgáltatásnyújtásra vonatkozó adófizetési kötelezettség keletkezése a fent említett törvényhely tekintetében az egyes részkifizetések esedékességekor áll fenn. A lízingbeadó külön-külön minden lízingdíjról kiállított számlában köteles a lízingdíjat megbontani kamat- és tőkerészre, és annyi Áfa törvény szerinti számla lesz, ahány részletben a lízingbevevő a lízingdíjat megfizeti. Fontos fentieken túl még hangsúlyozni, hogy nyílt végű lakáslízing ügylet esetén főszabály szerint a lízingbeadó áfa mentes számlát állít ki a lízingbevevő részére, tekintettel arra, hogy a bérbeadási tevékenység főszabály szerint adómentes tevékenységnek minősül. Ez alól kivétel, ha a lízingbeadó az adómentesség helyett az adókötelessé tételt választotta.

Illeték

Zárt végű pénzügyi lízing esetén 2% illeték terheli a lízingbeadót, amit a legtöbb lízingtársaság az ügyfelekre áthárít. Ezzel szemben a Takarék Ingatlanlízing ezt a költséget az ügylet elején nem számítja fel, helyette megfinanszírozza, vagy a kamatokba beépíti, így a hitel és készpénzes tranzakcióval megegyezően vásárlásnál az ügyfél csak vagyonszerzési illetéket köteles fizetni.

Nyíltvégű konstrukció esetén, az ügylet elején és az ügylet végén lejáratkor kell vagyonszerzési illetéket fizetni. Utóbbit a tényleges vagyonszerző fizeti meg, akit a Lízingbe vevő kijelölt az ingatlan tulajdonosának. Ezzel együtt a hitel és készpénzes tranzakcióval megegyezően vásárlásnál az ügyfél az ügylet elindításakor csak vagyonszerzési illetéket köteles fizetni. 

Az illeték törvény 2010. január 01-én hatályba lépett módosulása következtében változott többek között az illeték mértéke, a kedvezmények, mentességek rendszere, bővült az illeték tárgyköre.

A mértékváltozás következtében jelentősen csökkent a visszterhes vagyonátruházási illeték általános mértéke 10 százalék helyett 4 százalékra. A 4 százalékos kulcsot a tárgyév első napját követően illetékkiszabásra bejelentett vagy más módon az állami adóhatóság tudomására jutott vagyonszerzési ügyekben kell alkalmazni. Közismert szabály, hogy ingatlannak jogügylettel történő szerzését a földhivatalhoz kell bejelenteni. A földhivatali eljárás egyben az illetékkiszabásra történő bejelentés is, így a vagyonszerzőnek nem kell külön megkeresnie a NAV-ot.

2013. január 1.-től a használt lakás vásárlás vagyonszerzési illetéke egységesen 4%. 

Új lakás vásárlása esetén 15 millió forintos értékig nem kell illetéket fizetni. Amennyiben a lakás vételára 15 és 30 millió forint közé esik, ki kell számolni, hogy mennyi lenne a lakás teljes értéke után fizetendő illeték (4%), majd előbb kiszámolt összegből le kell vonni a 15 millió forintra kiszámított illeték összegét. A fennmaradó összeg lesz a fizetendő illeték. 30 millió forint fölötti érték esetén nincs illetékmentesség, egységesen 4% illeték fizetendő az érték után.

A zárt végű lakás-lízingszerződés esetén lízingszerződést a szerződés megkötését követően kell benyújtani a földhivatalhoz és a tulajdonjog megszerzéséhez kapcsolódó illetéket is ekkor kell a lízingbevevőnek megfizetnie. (Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (továbbiakban: Itv.) 3. § (3) bek. a) pontja)

A nyílt végű lakás-lízingszerződés esetében a lízingbevevő csak a futamidő végén, a tartozás kiegyenlítése után dönthet arról, hogy megvásárolja-e maradványértéken az ingatlant saját nevére, vagy másnak engedi át a lehetőséget. Erről az ügyletről külön szerződést kell kötni, a kapcsolódó illetéket is ekkor kell majd megfizetnie annak a magánszemélynek, aki ténylegesen is megszerzi az ingatlan tulajdonjogát. (Itv. 3. § (7) bek.)

Illetékkedvezmény érvényesítésére, vagyis arra, hogy ha a magánszemély vevő lakástulajdont vásárol és a másik lakástulajdonát a vásárlást megelőző vagy azt követő egy éven belül eladja, az illeték alapja a vásárolt és az eladott lakástulajdon - terhekkel nem csökkentett - forgalmi értékének a különbözete, zárt végű lakás-lízingszerződés esetén van lehetőség. (Itv. 21. § (5) bek.)

Amennyiben nyílt végű lakás-lízingszerződés esetén a lízingbevevő a futamidő végén úgy dönt hogy megvásárolja maradványértéken az ingatlant saját nevére és az Itv. 21. § (5) bekezdésében foglalt egyéb törvényi feltételek fennállnak, érvényesíthető az illetékkedvezmény.

Ingatlannal rendelkező társaság vagyoni betétjének megszerzése is illetékköteles válik. Illetékfizetési kötelezettség azonban csak akkor keletkezik, ha a vagyonszerző tulajdonában álló vagyoni betétek összege eléri vagy meghaladja az összes vagyoni betét 75%-át. Ehhez össze kell számítani a vagyonszerző közeli rokonai és gazdasági érdekeltségei tulajdonában lévő vagyoni betéteket is. Amennyiben az összeszámítandó betétek aránya elérte a 75%-ot, a vagyonszerzőnek a bejelentési kötelezettsége mellett, valamennyi korábbi ügylettel megszerzett vagyoni betétre eső illetéket is meg kell fizetnie.

A finanszírozási célú ügyletek fokozottabb támogatása a törvényalkotó 2013. január 1.-től eltörölte a visszlízing szerződésben lízingbevevő által fizetendő vagyonszerzési illetéket, így egyedül 2% lízingbeadói illeték fizetendő, amit a Takarék Ingatlanlízing megfinanszíroz, így az ügylet elején nem kell rendelkezni ezzel az összeggel.

Társasági adó


Gazdasági társaságok esetén az ingatlan értékesítéséből származó árbevétel a társasági adóalapot növeli. Ez az értékesítési ár és a könyvszerinti amortizált érték különbözetéből keletkező eredmény alapján adózó bevétel. Miközben a 2%-os forgalmazói illetéket nem kell az új illetéktörvény alapján visszlízing esetén megfizetni, említett szabály a konstrukciót hátrányosan érinti.

Mikro- és kisvállalkozások a lízingbe vett ingatlan után különböző költségeket számolhatnak el. A lízingszerződés megkötésekor egyszeri díjak lépnek fel, mint az értékbecslés díja, közjegyzői díj, folyósítási díj, szerződéskötési díj, illeték, illetve a helyszíni szemle díja. A lízingszerződés futamideje során pedig havi, rendszeresen elszámolható költségek jelentkeznek. Ezek a kamat és kezelési költségek, valamint a lízingtárgy amortizációja, azaz értékcsökkenési leírása. Ezek a költségek zárt végű és nyílt végű lízingszerződések esetén egyaránt jelentkeznek, a költségek elszámolása pedig csökkenti a cég adóalapját.

SZJA

Az ingatlan megszerzésétől számított 5 éven belül történő értékesítés esetén jövedelemadót kell fizetni. Az adót általában meg kell fizetni akkor is, ha a jövedelmet magunk, vagy egyenes ági leszármazottunk részére történő lakásvásárlásra fordítjuk. Ezzel a korábbi lakásszerzési kedvezmények szűkültek! Az adó mértéke a jövedelem 25%-a továbbra sem kell összevonni egyéb jövedelmekkel. Az adó alapja nem az eladási ár, hanem a jövedelem más szóval a nyereség, tehát a jövedelmet úgy kell kiszámítani, hogy az eladási árból le kell vonni először a vételárat, majd a szerzéssel és értékesítéssel összefüggő kiadásokat (illeték, ügyvédi költség, közvetítési díj), és a számlákkal igazolható értéknövelő beruházásokat.

Az értékesítésből származó jövedelem 100%-ban adóköteles a megszerzés évében és az azt követő naptári évben történő értékesítés esetén

  • A szerzést követő második naptári évben történő értékesítés esetén a jövedelem 90%-a adóköteles
  • A szerzést követő harmadik naptári évben történő értékesítés esetén a jövedelem 60%-a adóköteles
  • A szerzést követő negyedik naptári évben történő értékesítés esetén a jövedelem 30%-a adóköteles
  • A szerzést követő ötödik naptári évben történő értékesítés esetén nem kell jövedelemadót fizetni.

Ez a szabály magánszemély által visszlízingelt ingatlan esetében külön figyelendő, mert az ügyfelet hátrányosan érintheti.

Egyéb fontos információk


2009. január 23. után megkötött zárt végű lízing-finanszírozással vásárolt lakások esetében a lízingbevevők javára tulajdonjog fenntartással történő eladás feljegyzése iránti kérelmet kell bejegyezni a tulajdoni lap III. részére. A tulajdonos 1/1 arányban természetesen továbbra is a lízingcég marad. A bejegyzéssel kapcsolatos földhivatali eljárás díja 6 ezer forintba kerül. A törvénymódosítás értelmében a használt lakás lízing és a szabad felhasználású lízing esetében már nem marad titokban a lízingbevevő személye, mivel a neve feltüntetésre kerül a tulajdoni lapon. Nyílt végű lízing esetén - ide tartozik az új lakás lízing - nem történt változás, ott a lízingbevevő továbbra is anonim marad.

 

Felügyeleti tájékoztató - Elszámolási és forintosítási tudnivalók

Kérdése van?

Hívjon minket bármikor

Hívjon minket bármikor

061 461 6040

Bankfiók és ATM kereső

Termelőeszköz Lízing

Ismerje meg Agrárlízing, Teherjármű és Buszlízing, Termelőeszköz lízing, valamint Gépjárműlízing termékeinket.

Részletek