Takarék Kereskedelmi Bank Főoldal
Nyomtatási nézet

Adózási és illeték szabályok

ÁFA, Illeték, SZJA és Társasági adó a pénzügyi lízingben

ÁFA


A lízingügyletek áfa-rendszerbeli megítélése attól függően alakul, hogy zárt vagy nyílt végű lízingügylet valósul-e meg. A zárt végű lízinget termékértékesítésként, a nyílt végű lízinget pedig szolgáltatásnyújtásként kezeli a jogszabály. (Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Áfa törvény.) 10. § a) pont, 13. § (1) bekezdés).

Zártvégű lízing (termékértékesítés)


Az Áfa törvény 10. § a) pontja alapján termék értékesítésének minősül a termék birtokbaadása olyan ügylet alapján, amely a termék határozott időre szóló bérbeadásáról vagy részletvételéről azzal a kikötéssel rendelkezik, hogy a jogosult a tulajdonjogot legkésőbb a határozott idő lejártával, illetőleg az ellenérték maradéktalan megtérítésével megszerzi.

Azáltal, hogy a zárt végű lízingügyleteknél az Áfa törvény 10. § a) pontja alapján már a birtokbaadás ténye termékértékesítésnek minősül, a birtokbaadás időpontja lesz a teljesítési időpont. A birtokbaadáskor áll be a teljes tőkerész vonatkozásában a lízingbeadó forgalmi adó fizetési kötelezettsége, a későbbiekben a fizetendő lízingdíjakat általános forgalmi adó már nem terheli. A bizonylatolás egyetlen Áfa törvény szerinti számla kibocsátásával történik, a további kifizetések tekintetében nem kell számlát kiállítani. Zárt végű lakáslízing során eltérően alakul az áfa fizetési kötelezettség új és használt lakás lízingelése esetén. Amennyiben új lakás a lízingügylet tárgya a lízingbeadó minden esetben köteles áfás számlát kiállítani. Amennyiben azonban használt lakás a lízingügylet tárgya főszabály szerint a lízingbeadó áfát nem tartalmazó számlát állít ki, kivéve, ha a lízingbeadó az adómentesség helyett áfa fizetési kötelezettséget választott.

Nyíltvégű lízing (szolgáltatásnyújtás)


A nyílt végű lízing ügylet elején még nem tudható biztosan, hogy a későbbiekben történik-e tulajdonszerzés, ezért termékértékesítés címén az ilyen típusú ügylet nem adóztatható. Ekkor az Áfa törvény 13. § (1) bekezdése alapján szolgáltatásnyújtásnak tekintendő ügylet. Az Áfa törvény 2008. január 1-jétől hatályos szabályai alapján a bérleti szerződésen alapuló jogviszony mellett minden olyan ügylet bérbeadásnak (bérbevételnek) minősül az áfa rendszerében, amelynek tartama alatt a jogosult az ellenérték egészét vagy túlnyomó részét a termék időleges használatáért téríti vagy téríteni köteles a kötelezettnek (Áfa törvény 259. § 4. pont).

A bérleti jogviszony ilyen fogalmi meghatározása szerint a tulajdonjog átszállást nem automatikusan eredményező nyílt végű lízingügylet általános forgalmi adózási szempontból bérbeadásnak tekintendő.

Az Áfa törvény 58. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha a felek részletfizetésben vagy határozott időre szóló elszámolásban állapodtak meg, teljesítés az ellenérték megtérítésének esedékessége, amelyre az adott részlet vagy elszámolás vonatkozik.

A szolgáltatásnyújtásra vonatkozó adófizetési kötelezettség keletkezése a fent említett törvényhely tekintetében az egyes részkifizetések esedékességekor áll fenn. A lízingbeadó külön-külön minden lízingdíjról kiállított számlában köteles a lízingdíjat megbontani kamat- és tőkerészre, és annyi Áfa törvény szerinti számla lesz, ahány részletben a lízingbevevő a lízingdíjat megfizeti. Fontos fentieken túl még hangsúlyozni, hogy nyílt végű lakáslízing ügylet esetén főszabály szerint a lízingbeadó áfa mentes számlát állít ki a lízingbevevő részére, tekintettel arra, hogy a bérbeadási tevékenység főszabály szerint adómentes tevékenységnek minősül. Ez alól kivétel, ha a lízingbeadó az adómentesség helyett az adókötelessé tételt választotta.

Illeték

Zárt végű pénzügyi lízing esetén 2% illeték terheli a lízingbeadót, amit a legtöbb lízingtársaság az ügyfelekre áthárít. Ezzel szemben a Takarék Ingatlanlízing ezt a költséget az ügylet elején nem számítja fel, helyette megfinanszírozza, vagy a kamatokba beépíti, így a hitel és készpénzes tranzakcióval megegyezően vásárlásnál az ügyfél csak vagyonszerzési illetéket köteles fizetni.

Nyíltvégű konstrukció esetén, az ügylet elején és az ügylet végén lejáratkor kell vagyonszerzési illetéket fizetni. Utóbbit a tényleges vagyonszerző fizeti meg, akit a Lízingbe vevő kijelölt az ingatlan tulajdonosának. Ezzel együtt a hitel és készpénzes tranzakcióval megegyezően vásárlásnál az ügyfél az ügylet elindításakor csak vagyonszerzési illetéket köteles fizetni. 

Az illeték törvény 2010. január 01-én hatályba lépett módosulása következtében változott többek között az illeték mértéke, a kedvezmények, mentességek rendszere, bővült az illeték tárgyköre.

A mértékváltozás következtében jelentősen csökkent a visszterhes vagyonátruházási illeték általános mértéke 10 százalék helyett 4 százalékra. A 4 százalékos kulcsot a tárgyév első napját követően illetékkiszabásra bejelentett vagy más módon az állami adóhatóság tudomására jutott vagyonszerzési ügyekben kell alkalmazni. Közismert szabály, hogy ingatlannak jogügylettel történő szerzését a földhivatalhoz kell bejelenteni. A földhivatali eljárás egyben az illetékkiszabásra történő bejelentés is, így a vagyonszerzőnek nem kell külön megkeresnie a NAV-ot.

2013. január 1.-től a használt lakás vásárlás vagyonszerzési illetéke egységesen 4%. 

Új lakás vásárlása esetén 15 millió forintos értékig nem kell illetéket fizetni. Amennyiben a lakás vételára 15 és 30 millió forint közé esik, ki kell számolni, hogy mennyi lenne a lakás teljes értéke után fizetendő illeték (4%), majd előbb kiszámolt összegből le kell vonni a 15 millió forintra kiszámított illeték összegét. A fennmaradó összeg lesz a fizetendő illeték. 30 millió forint fölötti érték esetén nincs illetékmentesség, egységesen 4% illeték fizetendő az érték után.

A zárt végű lakás-lízingszerződés esetén lízingszerződést a szerződés megkötését követően kell benyújtani a földhivatalhoz és a tulajdonjog megszerzéséhez kapcsolódó illetéket is ekkor kell a lízingbevevőnek megfizetnie. (Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (továbbiakban: Itv.) 3. § (3) bek. a) pontja)

A nyílt végű lakás-lízingszerződés esetében a lízingbevevő csak a futamidő végén, a tartozás kiegyenlítése után dönthet arról, hogy megvásárolja-e maradványértéken az ingatlant saját nevére, vagy másnak engedi át a lehetőséget. Erről az ügyletről külön szerződést kell kötni, a kapcsolódó illetéket is ekkor kell majd megfizetnie annak a magánszemélynek, aki ténylegesen is megszerzi az ingatlan tulajdonjogát. (Itv. 3. § (7) bek.)

Illetékkedvezmény érvényesítésére, vagyis arra, hogy ha a magánszemély vevő lakástulajdont vásárol és a másik lakástulajdonát a vásárlást megelőző vagy azt követő egy éven belül eladja, az illeték alapja a vásárolt és az eladott lakástulajdon - terhekkel nem csökkentett - forgalmi értékének a különbözete, zárt végű lakás-lízingszerződés esetén van lehetőség. (Itv. 21. § (5) bek.)

Amennyiben nyílt végű lakás-lízingszerződés esetén a lízingbevevő a futamidő végén úgy dönt hogy megvásárolja maradványértéken az ingatlant saját nevére és az Itv. 21. § (5) bekezdésében foglalt egyéb törvényi feltételek fennállnak, érvényesíthető az illetékkedvezmény.

Ingatlannal rendelkező társaság vagyoni betétjének megszerzése is illetékköteles válik. Illetékfizetési kötelezettség azonban csak akkor keletkezik, ha a vagyonszerző tulajdonában álló vagyoni betétek összege eléri vagy meghaladja az összes vagyoni betét 75%-át. Ehhez össze kell számítani a vagyonszerző közeli rokonai és gazdasági érdekeltségei tulajdonában lévő vagyoni betéteket is. Amennyiben az összeszámítandó betétek aránya elérte a 75%-ot, a vagyonszerzőnek a bejelentési kötelezettsége mellett, valamennyi korábbi ügylettel megszerzett vagyoni betétre eső illetéket is meg kell fizetnie.

A finanszírozási célú ügyletek fokozottabb támogatása a törvényalkotó 2013. január 1.-től eltörölte a visszlízing szerződésben lízingbevevő által fizetendő vagyonszerzési illetéket, így egyedül 2% lízingbeadói illeték fizetendő, amit a Takarék Ingatlanlízing megfinanszíroz, így az ügylet elején nem kell rendelkezni ezzel az összeggel.

Társasági adó


Gazdasági társaságok esetén az ingatlan értékesítéséből származó árbevétel a társasági adóalapot növeli. Ez az értékesítési ár és a könyvszerinti amortizált érték különbözetéből keletkező eredmény alapján adózó bevétel. Miközben a 2%-os forgalmazói illetéket nem kell az új illetéktörvény alapján visszlízing esetén megfizetni, említett szabály a konstrukciót hátrányosan érinti.

Mikro- és kisvállalkozások a lízingbe vett ingatlan után különböző költségeket számolhatnak el. A lízingszerződés megkötésekor egyszeri díjak lépnek fel, mint az értékbecslés díja, közjegyzői díj, folyósítási díj, szerződéskötési díj, illeték, illetve a helyszíni szemle díja. A lízingszerződés futamideje során pedig havi, rendszeresen elszámolható költségek jelentkeznek. Ezek a kamat és kezelési költségek, valamint a lízingtárgy amortizációja, azaz értékcsökkenési leírása. Ezek a költségek zárt végű és nyílt végű lízingszerződések esetén egyaránt jelentkeznek, a költségek elszámolása pedig csökkenti a cég adóalapját.

SZJA

Az ingatlan megszerzésétől számított 5 éven belül történő értékesítés esetén jövedelemadót kell fizetni. Az adót általában meg kell fizetni akkor is, ha a jövedelmet magunk, vagy egyenes ági leszármazottunk részére történő lakásvásárlásra fordítjuk. Ezzel a korábbi lakásszerzési kedvezmények szűkültek! Az adó mértéke a jövedelem 25%-a továbbra sem kell összevonni egyéb jövedelmekkel. Az adó alapja nem az eladási ár, hanem a jövedelem más szóval a nyereség, tehát a jövedelmet úgy kell kiszámítani, hogy az eladási árból le kell vonni először a vételárat, majd a szerzéssel és értékesítéssel összefüggő kiadásokat (illeték, ügyvédi költség, közvetítési díj), és a számlákkal igazolható értéknövelő beruházásokat.

Az értékesítésből származó jövedelem 100%-ban adóköteles a megszerzés évében és az azt követő naptári évben történő értékesítés esetén

  • A szerzést követő második naptári évben történő értékesítés esetén a jövedelem 90%-a adóköteles
  • A szerzést követő harmadik naptári évben történő értékesítés esetén a jövedelem 60%-a adóköteles
  • A szerzést követő negyedik naptári évben történő értékesítés esetén a jövedelem 30%-a adóköteles
  • A szerzést követő ötödik naptári évben történő értékesítés esetén nem kell jövedelemadót fizetni.

Ez a szabály magánszemély által visszlízingelt ingatlan esetében külön figyelendő, mert az ügyfelet hátrányosan érintheti.

Egyéb fontos információk


2009. január 23. után megkötött zárt végű lízing-finanszírozással vásárolt lakások esetében a lízingbevevők javára tulajdonjog fenntartással történő eladás feljegyzése iránti kérelmet kell bejegyezni a tulajdoni lap III. részére. A tulajdonos 1/1 arányban természetesen továbbra is a lízingcég marad. A bejegyzéssel kapcsolatos földhivatali eljárás díja 6 ezer forintba kerül. A törvénymódosítás értelmében a használt lakás lízing és a szabad felhasználású lízing esetében már nem marad titokban a lízingbevevő személye, mivel a neve feltüntetésre kerül a tulajdoni lapon. Nyílt végű lízing esetén - ide tartozik az új lakás lízing - nem történt változás, ott a lízingbevevő továbbra is anonim marad.

 

Felügyeleti tájékoztató - Elszámolási és forintosítási tudnivalók

Kérdése van?

Hívjon minket bármikor

Hívjon minket bármikor

061 461 6040

Termelőeszköz Lízing

Ismerje meg Agrárlízing, Teherjármű és Buszlízing, Termelőeszköz lízing, valamint Gépjárműlízing termékeinket.

Részletek